Településünk gyásznapja

A megemlékezés a Csányi Római Katolikus templomban kezdődött, ahol Mándy Zoltán atya a vasárnapi szentmisét a háborúkban elesett hősökért ajánlotta fel. A háborús emlékműnél Gál Tiborné és Kovácsné Tóth Dóra versekkel, Vitéz Pádár Sándor és Medve Éva beszédekkel rótták le tiszteletüket a hősi halált halt katonák előtt.

“Az előttünk álló időtlen és kortalan nő szobra lehet a kedveséért búsuló leány, a vőlegényért aggódó menyasszony, öccséért/báttyjáért kesergő húg/nővér, urát sirató hitves vagy a fiát gyászoló édesanya jelképe. Mindannyian visszavárták a kedvest, a vőlegényt, a testvért, a férjet, a fiút, aki soha nem tért haza.

Amikor fejet hajtunk ezen a helyen, tragikusan megtört életekre és egyéni sorsokra emlékezünk.

A halott katonák között nincsenek győztesek és vesztesek, csak áldozatok. Tették, amit tenniük kellett. A háborúkban elesettek mindannyiunk halottai, függetlenül attól, hogy itt nyugszanak, vagy másutt.

Mélységes tisztelettel és szeretettel, magasztaló elismeréssel és hálával emlékezünk meg azokról a hős férfiakról, akik az első és a második világháború alatt a hazáért vívott súlyos küzdelmekben a magyar nemzetnek dicsőséget és hírnevet szerezve életüket feláldozták.

Legyünk hálásak azért, hogy mi békében élhetünk, hiszen jelenleg a közvetlen szomszédunkban és a Föld még számos helyén is háború dúl.

Ma is elszántan, megalkuvásmentesen kell kiállnunk hazánkért, nemzetünkért, közösségeinkért, ebben irányadó számunkra az elesettek áldozatvállalása.

Soha el nem múló hálánk és elismerésünk jeléül, az élő és jövő nemzedékek örök okulására és hősi halottaink dicsőségére emlékezve kérem helyezzük el Csány Köszég Önkormányzata, a Csányi Plébánia és Egyházközség és a Csányi Szent György Általános Iskola nevében koszorúinkat.”

Medve Éva